Múltnak sóhaja, ki valaha szólt

Neked, Rólad szépeket.

Többé már nem vagyok, csupán

Hiányzó rész képeken.

Múzsa csókod nyoma még,

Halványan itt maradt.

Megkopott már rég,

Szó többé nem fakad.

Feltépném újra, nyíljon a világra

Seb melyet hagytál.

De nincs többé, beszáradt

Egyedül maradtál.

Nem lehetek többé,

Ki föléd hajol.

Nem leszek örökké,

Ki rólad dalol.

Hagylak hát elveszni,

Múltnak vérében.

 L.